Veled... Érted... Pécsváradért...

Év Fája 2017

Zengővárkony hős szelídgesztenyéje lett az Év Fája 2017-ben!

A Pécsváradért Alapítvány egy 300 éves zengővárkonyi szelídgesztenyefát nevezett az Ökotárs Alapítvány által nyolcadik alkalommal megrendezett Év Fája versenybe. A Pécsvárad és Zengővárkony határait összekötő szelídgesztenyés egyedülálló természeti érték, mely eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott. A fa jelölésével szerettük volna felhívni a figyelmet a terület elfeledett értékeire és problémáira.

A fa 48 indulóból a zsűri döntése alapján bejutott a döntőbe, ahol 12 fával mérkőzött meg a szeptember 4. és október 15. között zajló közönségszavazáson. A környék összefogása, a sok lelkes támogató szavazatainak köszönhetően, végül szoros küzdelemben Zengővárkony hős szelídgesztenyéje került ki győztesként, elnyerve ezzel az Év Fája címet. Így a gesztenyefa képviselheti hazánkat az Európai Év Fája versenyen 2018 februárjában. Köszönjük mindazoknak, akik szavaztak, és ezzel elősegítették a fa győzelmét! Az európai versenyen újra számítunk a szavazatokra!

További információ a versenyről: evfaja.okotars.hu

A fa története:

A Kelet-Mecsekben fekvő Zengővárkony messze földön híres ősi szelídgesztenyéséről, mely a 400 lelkes kis falut körbeölelve mintegy 60 hektáron terül el.  A Natura 2000 védettség alatt álló terület különleges természeti érték. Szépsége miatt a híres természetjáró, Rockenbauer Pál ezt a helyet választotta örök nyughelyéül. A zengővárkonyi családoknak a szelídgesztenye biztosított gyarapodást, ezért aztán féltve őrizték, ápolták értékes fáikat. A századok során a gesztenyeművelés tudása mellett a hozzá kapcsolódó történetek, az ősök hagyatékának tisztelete is generációról generációra szállt. A gesztenyefa Zengővárkonyban nem csak haszonnövény, de az évszázadokon átívelő folytonosság jelképe.

Ez a fa azon kevesek egyike, mely a 20. század második felétől a zengővárkonyi gesztenyést érő károkat képes volt átvészelni. Az 1950-es években elvették gazdáitól, szövetkezeti művelésbe került, ahol nem kímélték, nem gondozták, csak termését takarították be. A közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy a tűznél melegedjenek. Még hosszú évtizedek után is láthatók a súlyos égés nyomai. Az 1970-es években elérte a világ gesztenyeállományát megtizedelő gesztenye kéregrák betegség, amiből ha veszteségekkel is, de kigyógyult. A fa törzsén végigfutnak a betegség okozta sebek, melyeket lassan körbenő az egészséges kéreg. Ma négy törzsből áll össze a hatalmas lombkorona, melyek egy gyökérről erednek. A hatalmas törzs mellett felnőtt sarjak pótolják ki az elpusztult ágakat, így képez egy koronát. A századokon át minden körülménnyel dacoló fa számunkra példát jelent. A gesztenyefa életereje leküzdötte a bajokat, átvészelte a történelem viharait, ma is élni akar, sarjad, virágzik és terem, mindannyiunk örömére. Megmutatja az összefogás erejét, élni akarása minket is inspirál, példája erőt adhat a betegségben szenvedőknek, és mindannyiunknak a hétköznapok küzdelmeihez. 300 év körüli kora, lenyűgöző szépsége ma már ritkaság.

 

Videógaléria:

 

Az első filmünk forgatásán készült képeket Kutas Éva készítette:

 

 

Az Év Fája 2017 pontos helye:

A fa elhelyezkedése: Zengővárkony, Csondor dűlő, 46°10’51.2″N 18°26’04.6″E
Faj: Szelídgesztenye (Castanea sativa)
Kora: 300 év
Magassága: 15 m
Törzskerület: 530 cm

 

 

javasolt útvonal: